Impresszum

 

Találkoztam Fekete Tamással, a Velencei-tó "Matula bácsijával"

Írta: Tóth Zsuzsanna 7.g Chernel Press  

2009. március 07. szombat, 16:21

Velencei-tó szállásHa megkérdezem a Olvasót, hogy ki Gergõ bácsi a Tüskevárban, lehet, hogy rögtön nem tudja. De ha azt is elárulom, hogy õ Matula, úgy biztosan eszébe jut a Kisbalaton szûkszavú, természetet szeretõ, tudását a fiataloknak átadó bácsija.

Nos a Velencei-tónak is van egy „Matula bácsija”: õ Fekete Tamás nyugdíjas vad- és halõr. Otthonában kerestem õt fel, és ezt az élményt, az ott elhangzottakat szeretném most megosztani másokkal is, hiszen a hallgatni õt igazi élmény, muszáj közkinccsé tenni.

Fekete Tamás gyermekkorából hozta a természet szeretetét. 39 éve vált a tó életének meghatározó tényezõjévé: megtalálta azt a munkát, ami egybeesik érdeklõdésével. Úgy ismeri a tó minden részét, halászcsapását, szigeteit, mint más a tenyerét. Arra a kérdésemre, hogy melyik számára az év legszebb idõszaka, azt válaszolta: nincs kedvenc évszaka, minden évszak a kedvence.

A tél a tervezgetésé, a várakozásé. Minden év hoz újat, megvalósítandó feladatokat.

Ha érkezik a tavasz, hozza a megújulást, a növekedést, a fészekrakást. Madártól hangos a hajnal, sirályokkal, gémekkel, kócsagokkal, vöcskökkel teli a víz és ég. Meglátni, meglesni õket öröm, vigyázni rájuk hivatás.

Mikor eljön a nyár, a madársereg halkabbá válik, mind a fiókák nevelésével van elfoglalva. A horgászforgalom viszont ekkor a legnagyobb. Bár tavunk különleges: Európa legsósabb tavainak egyike, halállománya „hétköznapi”: pontyfélék, kárászok, süllõ, csuka akadhat horogra. Tamás bácsi halõrként legfontosabb feladatának tekintette a megelõzést: megelõzni azt, hogy az emberek szabálytalanságokat kövessenek el – ezzel is vigyázott a tóra. S a nyár viharokat is jelent ma is, régen is. Sarvajc Péter tragikus története a téli vadászathoz kötõdik (elolvasható a tóparti kerékpárút mellett a dinnyési leágazónál a Sarvajc keresztjénél), Tamás bácsi életmentése nyári turistákhoz. Egy meleg napon hirtelen vihar támadt, s az északi part közelében evezõ Tamás bácsi integetõket vett észre. Kiderült, hogy segítséget kérnek tõle külföldiek. Három kislány élete menekült így meg. S a köszönet sem maradt el, talán a legszebben. Néhány év múlva nagylány ugrott Tamás bácsi nyakába és azt mondta: ”Megtanultam magyarul, mert itt születtem.”

S ha itt az õsz, rövidülnek a nappalok – többet ér rá az ember gondolkodni. Tûz mellett ülve sok jó gondolat támad, sok terv, amit meg kellene valósítani. Mi lenne, ha a régi álom valóra válna: a vasút elválasztotta a tavat a Dinnyési-fertõtõl – talán valami módon össze lehetne kapcsolni vele.

Az elmúlt évtizedek tókörnyéki fejlesztései sajnos nem a természet érdekeit képviselték. A turizmus elõtérbe helyezése a természetes élõhelyek csökkenését, a betonozott partok növekedését hozta. Az agárdi madárvárta területét szinte az utolsó pillanatban mentették meg. A létesítés óta állaga leromlott, talán a felújítás idén valósul majd meg. Szerinte olyanná kellene tenni, amely csoportok befogadására alkalmas. A vízi tanösvények bõvítésével sok-sok gyerek és felnõtt ismerhetné meg a Velencei-tó élõvilágát.

   

Tóth Zsuzsa

7.g Chernel Press


Velencei-tó szállás
PÁkÁsz
Velencei-Tó

Telefon +36/30 4952 747
email: info@pakasz.hu

Nyaralása nyerõ ász,
ha úticélja a Pákász!

Prospektus letöltése

Szobatípusok
Szobatípusok

Klikk ide a szobatípusok megtekintéséhez.

Áraink
Áraink

Klikk ide az áraink megtekintéséhez.

velencei-tó kempingrõl
Csali oldal

Klikk a csali oldal megtekintéséhez.

Megközelíthetõség
Elérhetõség

Megközelíthetõség egyszerûen.

Megközelíthetõség
Impresszum

Találkoztam Fekete Tamással, a Velencei-tó "Matula bácsijával"

Szállás Velence Tó